A haszidizmus hivei Magyarorszagon
A haszidizmus hivei Magyarorszagon
Blog Article
A haszid zsidó közösség Magyarországon
A zsidóság egyik vallási és spirituális irányzata, a haszidizmus, a 18. század közepén jelent meg Kelet-Európában. A mozgalom alapítója, Izrael ben Eliezer, ismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításaiban az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre helyezte a hangsúlyt. A haszidizmus Magyarországon is mély nyomot hagyott a zsidó közösségeken, különösen a 19. és 20. század folyamán.
Magyarországon a haszidizmus terjedése főként Galícia felől indult el, ahol a mozgalom már korábban is erős jelenléttel bírt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarország és Dél-Szlovákia területén jöttek létre. Ezeken a vidékeken számos zsidó közösség élt, amelyek befogadók voltak a haszid tanítások iránt.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb személyisége Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében a szatmári közösség vezetője voltA haszidizmus egyik központjaként Szatmárnémeti (Satu Mare) Magyarországon és Erdélyben ismert, és a szatmári haszidok napjainkban is kulcsszerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.
A magyarországi haszidizmus különböző irányzatokból állt, amelyek közül több is jelentős hatással volt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. A belzi, a munkácsi és a spinkai irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek jelentős hatással voltak követőik vallási és szellemi életére.
A második világháború és a holokauszt súlyos csapást jelentett a magyarországi haszid közösségekre. A náci koncentrációs táborokban elpusztult a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid is. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan elköltöztek Magyarországról, és új életet kezdeményeztek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után kisebb haszid közösségek kezdtek újjáéledni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is jelentős megerősödést mutattak. Budapesten például ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek a haszid hagyományokat ápolják. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.
A haszidizmus jelentősége Magyarországon továbbra is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás fenntartásában. Noha a haszid közösségek létszáma az utóbbi évtizedekben mérséklődött, a mozgalom továbbra is meghatározó szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A mai magyarországi zsidóságot még mindig formálják a haszidizmus tanításai és szellemisége, amelyek jelentősen hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.
kosher Report this page